EUR: 306.95

CHF: 295.23

BUX: 22189.96   0.02%

OTP: 5640   -1.05%


Kopogtatott az összeomlás - a katonai beavatkozás sem kizárt

Gerőcs Tamás

4
Elküldöm
Vagy a totális káosz vár Görögországra és annak kiszámíthatatlan dominóhatása Európára, vagy a megállapodási kényszer a tárgyalóasztalnál fogja tartani a részt vevő feleket, akiknek közösen kell megtalálniuk a kiutat a görög választások után kialakult zsákutcából − ez a két játékelméleti kimenetele van a most kialakult krízisnek.

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A zéró összegű játék résztvevői − az európai partnerek és a görög elit − is egyelőre emelik a téteket, ami a negatív kimenetel irányába löki a játékot. Ám közel sem biztos, hogy így alakul ki az egyensúlyi állapot − vélik megfigyelők, akik szerint egyre nő a veszteségfaktor mindkét oldalon, amivel párhuzamosan nő a nyomás a szereplőkön, hogy valamiben engedjenek. Az EU-ban egyre magasabb rangú tisztviselők számolnak azzal, hogy Görögország tényleg elhagyja az eurózónát. Görög oldalról pedig a június 17-ei választás egyik lehetséges nyertese, a Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) hatalomra jutása esetén alaposan átszabná a költségvetési konszolidációt.

Megfigyelők szerint az álláspontok mára olyan távolra kerültek egymástól, hogy nehéz lesz új megállapodást tető alá hozni, ez pedig a görög eurótagság felfüggesztéséhez, ennél is rosszabb esetben a portugál, a spanyol és az olasz pénzügyi rendszer megingásához vezethet. Egyelőre "csak" a politikai üzengetés zajlik: új tárgyalási pozíciót igyekeznek kijelölni a felek, a tét az, hogy puhítható-e a görög áht-reform a nemzetközi hitelezők garanciája mellett vagy valóban az egyoldalú fizetésképtelenség veszélye fenyeget.

A Sziriza vabankra játszik

A Sziriza abból indul ki, hogy Görögország kilépése káoszt okozna az egész eurózónában, ezért azt az európai partnerek úgysem engedik, vagyis a radikális párt hatalomra kerülése esetén kénytelenek lesznek leülni vele és újratárgyalni a hitelprogram feltételeit − mondta lapunknak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet európai ügyekért felelős szakértője. Az európai vezetők bizonyos rugalmasságot mutathatnak, vagyis a görög áht-konszolidáció könnyítését, például a menetrend lassítását elfogadhatják, de a reform szerkezetének teljes átszabásába − már csak az ügy precedens jellege miatt sem − biztosan nem mennek bele − véli a szakember. Ha  érvényes és eredményes lesz a június 17-ei választás, akkor a felálló athéni kabinetnek lesz mozgástere a finomhangolásra, ám túl sokat nem követelhet, mivel megegyezés híján káosz alakulna ki. Darvas szerint a görögök a büdzsé konszolidációját nem spórolhatják meg; ha nem az európai partnerek, akkor a külső feltételek kényszerítik ki az azonnali igazodást. Külső pénzügyi források nélkül ugyanis a görög áht negatív elsődleges egyenlegét kell azonnal egyensúlyba hozni.

Ha Athén megegyezés nélkül egyoldalú fizetésképtelenséget jelent be, az nem csak az állami kötelezettségekre vonatkozna, hanem elmaradna a bankrendszer sürgető feltőkésítése is. A betétesek megrohamoznák a hitelintézeteket, így tőke híján az egész pénzügyi rendszer összeomlana, magával rántva a vállalati szektort is. A görög bankbetéteknél már így is elindult a gyors pénzkivonás. Az utolsó csapok zárulása nyomán a görög gazdaság gyorsan leállna és az állam minden bevétele elpárologna. Egyedül a szuverén pénznyomtatás marad lehetőségként a pénzforgalom fenntartására, amihez viszont önálló valutára van szükség, vagyis Görögország ekkor emiatt lépne ki a valutaövezetből. Darvas szerint e forgatókönyvnek kaotikus hatása volna az államra, egyesek szerint ebben az esetben a katonai beavatkozást sem lehetne kizárni, ami egyik politikai erőnek nem érdeke.

Végső esetben jön az eurókötvény

Európa rugalmassága egy ideig feltételezhető, hiszen a rendezetlen görög csőd több száz milliárd eurós közvetlen kárt okozna a közös térségben, ráadásul ennél is súlyosabb lenne a perifériaországok bankjait fenyegető fertőzés hatása. Ám mivel a türelem érezhetően fogy, a kontinens vezetőinek a felkészüléshez két dolgot sürgősen meg kellene lépniük. Egyfelől Németország és Franciaország gyorsan lezárhatná a fiskális paktum körül kialakult vitát. Darvas arra számít, hogy nagy változtatások nem lesznek, bár francia kérésre egy növekedési paktummal kiegészíthetik. A franciáknak viszont most esélyük nyílhat arra, hogy saját engedékenységükért cserébe "valamit" kérjenek a németektől − és itt újra szóba jöhet a korábban Berlinben már elvetett eurókötvény. Bár rövid távon egyelőre nehézkes a közös európai kibocsátás és a közös garanciavállalás intézményi keretének kialakítása, mivel hiányzik az egész alapját biztosító fiskális és politikai unió, a kutató Darvas szerint hosszabb távon áttörés jöhet.

Az utóbbi napokban London − David Cameron kormányfő és Mervyn King, a Bank of England elnöke − hangsúlyozta, hogy előre kell menekülni és a politikai unió feltételeinek lefektetése most a legfontosabb közös feladat. A németek ebben viszont biztosan körültekintők lesznek. Az események legfeljebb akkor pörögnek fel, ha a görög helyzet valóban annyit romlik, hogy az már Olaszországot fenyegeti. Az olaszokat ugyanis képtelenség kimenteni, de csődben hagyni sem lehet, vagyis marad a közös garanciavállalás.

Az európai betétbiztosítás is segíthet

Másfelől van egy másik intézkedés, amellyel a görög kilépés menedzselhető marad, ehhez viszont fel kell állítani egy közös európai betétbiztosítási rendszert. Ez esetben a bankpánik nem terjedne szét az eurózónában, ráadásul ennek intézményi keretét könnyebb lenne kialakítani, mint a politikai unióét, pusztán a meglévő banki betétbiztosításokat kellene egy közös európai kalap alá vonni − véli Darvas.

Erről van is már vita brüsszeli berkekben, bár elköteleződést egyelőre nem sokan mutatnak, mivel bizonyos szabályozói változások egy ilyen lépésnek is elengedhetetlen feltételei. Ilyen volna például a közös bankfelügyeleti rendszer kialakítása, ami szintén felmerült már az európai pénzügyi reform keretében − mondta a brüsszeli szakértő.

Több mint elegendő finanszírozási tartalékkal rendelkezik a magyar állam, ha Görögország miatt rosszabbra fordulna a helyzet − mondta Nátrán Roland, az NGM helyettes államtitkára a Dow Jonesnak múlt csütörtökön. Nincs közvetlen kapcsolata Magyarországnak a görög államadóssággal, de a közvetett csatornák fontosak, hiszen a helyzet romlását az EU perifériája megérzi. A magyar tartalék része a nyugdíjvagyonból maradt összeg és az állami Mol-részvénycsomag, valamint az MNB devizatartaléka.
4
Elküldöm

Hozzászólások

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
Bhole, 2012. május 21., hétfő 9:35

"zéró összegű játék résztvevői" A szóhasználatból ítélve még mindíg nem érti az európai elit, hogy mi is történik. Ez nem menedzseriskola, vazze!
A görögök éheznek és dolgozni akarnak. Már nincsenek tüntetések. De a rendőröket bárhol megdobálják kövekkel spontán a járókelők.
(Görögo. egy mediterrán ország, évente kétszer arathatnak és a török időkben sem éheztek. Nem kellene most sem.)

malkom, 2012. május 21., hétfő 9:17

A felvetés jogos, de az egy újabb oroszrulett lenne csupa éles tölténnyel ha erre játszanánk, hiszen az egyértelműen erre spekulálóknak nem biztos, hogy segítene az EU.

homer, 2012. május 21., hétfő 9:14

@aleva: a CDS egy kockázati mutató szerepét tölti csak be, megmutatva, hogy milyen kockázatos az adott térség. teszi ezt azáltal, hogy az államkötvények 2-3%-a biztosítva van magáncégek által, és ennek a 2-3%-nak a biztosítása mennyibe kerül.
a CDS-re alapozva te is eldöntheted, hogy az adott térségbe viszel-e tőkét. adnál-e most a görögöknek 4%-os éves kamatra kölcsön? én nem tenném. azért nem, mert a CDS is azt mutatja, hogy csődben vannak. pedig a CDS-sel fedezett állami hitelek csak a teljes hitelállomány töredékére rúgnak.

aleva, 2012. május 21., hétfő 9:00

Akkor mire is jó CDS felár? Kinek fizetjük és ha baj van, akkor ki fizet kinek?

1

Kiemelt címkék

imf megyei matrica mnb befektetési alap makrogazdaság közbeszerzés buda-cash eu svájci frank deviza ukrán válság árfolyam forint autó tőzsde